Készült: 2009.08.20.
Nyilasy Sándornak ez a hangulatos festménye egy KOGART kiállítás “címlap képe” volt. Méltán. Én lehagytam róla a csónakból éppen kikászálódó úri népeket, mert így még nagyobb itt a csend és a nyugalom. Az meg ránk fér.
Csend honol. 
A csónakról kérek képet! 
Az eredeti kép: Nyilasy S. Csónakázás a tavon 1910
Az “Utcazenészek”-et és a “Jazzénekes”-t picit megelőzve, szinte fej-fej mellett, ez a kép a kedvencem!
Hallani vélem a csónak aljának a vízzel való csöndes eszmecseréjét (klotty-szötty), az erdő sűrűjének mély susogását. Érzem a nap melegét, és a fák közti hűvös levegőt. Hagy zajongjon a társaság Nyilasy mester képén, ez itt maga a nyári békesség, valós szúnyogok nélkül.
Érdemes az ilyen mesterektől ellesni a szakmát – jó lett, gratulálok. 🙂
Köszi, ha akarod viszlek a ladikkal a szúnyogosig, meg vissza!
Képernyőn a színek talán (biztosan) eltérnek az eredeti (HI) képtől, amit sajnos nem láttam még. De ha az a tömör rejtelmesen sötét vadság az igazi, ami a felső kép, akkor az átírás tökéletesre sikerült. A hideg és meleg színek közötti vacillálás végül nyers erővé vált.
Jól esnek egy műértő kritikus dicsérő szavai! Köszi.